Az ember csak akkor tiltakozik előre, ha nagyon sok olvadó csokoládé van a fején. Gyurcsány jószerével azonnal kijelentette, hogy nem mond le a Zuschlag ügy miatt. Ott, ahol a dolgok „üzemszerűen” mennek, könnyen történnek balesetek. Az „üzemszerű”feladatok végrehajtása esetén, mindig egy külön passzus foglalkozik azokkal a biztonsági megszorításokat igénylő kérdésekkel, amelyek nagy valószínűséggel elő is fordulnak menet közben, tehát kockázati tényezőt jelentenek. A magyar minisztertöki tisztség nyilván magas kockázati elemekkel tűzdelt foglalatosság. Talán biztosítást is kellene rá kötni.

A miniszterelnök fátumszerűen vonzza ezeket a cikis ügyeket: talán nincs is olyan ország, amelyiknek a miniszterelnöke ennyire sokszor került volna börtön közeli helyzetbe, s mindig bravúrosan „kivágta” magát a más számára megoldhatatlan szituációkból. Megvallom őszintén, nagyon irigylem ezért a tulajdonságáért, s akinek van némi vér a pucájában, az el ismeri miniszterelnöki nagyságát; egyelőre csak ezért: ha majd lesz más is, több is, gondolom a nemzet azért is hálás lesz.

Azonban az is igaz, hogy mára a médium jóvoltából, és az információk gyors terjedése révén, pillanatok alatt minden „napvilágra” kerül. Lehetséges, hogy az előző miniszterelnökök is ilyen zűrös ügyekkel teletűzdelt életet éltek, de csak kevesen tudtak róla, s ezért a homályos nagy magyar ég alatt fel is szívódtak?.

Kádár - még mindig a jó öreg Kádárhoz nyúlunk vissza, ha valamilyen nonszensz helyzetet akarunk kihegyezni - soha nem vétett az ilyen jelegű társadalmi normákkal szemben. Igaz viszont, leöletett néhány száz magyar hazafit! De, amikor egy alkalommal kiköpött az utca kövére, még hónapok múlva is lelkiismeret furdalása volt; meg is jegyezte: milyen jogon köpöm én le a nemzetet, de ha nem is tételesen és közvetlenül a nemzetet, csak az utcakövet, akkor is, az is a nemzeté!

Hát igen, kérem: úriember volt, mondanák, s még kalapot is hordott!

Gyurcsány modern ember, az összes jó és rossz tulajdonságokkal rendelkezik, s talán pontosan ezért, soha nem került volna be a kádári adminisztrációba.

Ezt a kérdést, akkor meg is beszéltük, be is fejezhetném az eszmefuttatást, de hogy még sem teszem: nos, fogadjuk el Gyurcsány fátumszerű vonzódását a bűnhöz, vagy a bűn vonzódását Gyurcsányhoz - higgyék el, nem mindegy - , és lépjünk tovább. A párt viselt dolgaihoz: az MSZP tagjait az utóbbi időben nem kíséri nagy szerencse; húsz-harminc párttag van hasonló helyzetben mint a főnökük. Gazdasági, pénzügyi visszaélések, tisztátalan politizálás, a hatalommal való visszaélés, és még számtalan egyéb dolog. A bűn nagy vörös ördöge, úgy tűnik az egész pártot felültette a szánkójára, hogy  gyors Pegazusok repítsék a nagy üveghegy felé, ahol üvegzsebeken átlátva derítik fel egymás apró szerzeményeit!

A miniszterelnök egyébként nem mond le! ( nem reklám)