a populista pondró hajnalban indult ország értékelő színpada felé, egy rozoga fiákeren, amelyet két szürke öszvér vontatott a szűzföldeken át, már évek óta így történt ez, az első pondró évet értékelő óta. a demokrata dongó körbe lengte a pondró seszínű ráncos testét, lágy szellőt gerjesztve zümmögő szárnyaival, negédesen énekelte a rövidített himnuszt, amelyet az ország pondrónépe szavazott meg. vagyis a pondró képviselők: fél pondrók, zöld pondrók, szürke pondrók, fa pondrók; summa summarum, összefoglaló néven nevezve, a pondrók! a demokrata dongó , a demokrácia édes léghullámain szörfözve olykor magasba röppent, máskor alant röpült, hogy a populista pondró közelébe lehessen, hiszen jó barátság kötötte őket egymáshoz, amelyet még a paragrafusok birodalmában fogadtak egymásnak. a populista pondró ott még demokratának vallotta magát, ám a pondróvilág evolúciója rendkívül gyors: a pondrók életében ugyanis nem ritka jelenség, hogy az egyed a szürke pondró állapotából előbb zöld pondróvá válik, majd gyilkos sárga-barna csíkos, machiavellista pondróvá, s így, a puszta jelenlétükkel alakítják a közhangulatot, s nemcsak a pondróvilág közhangulatát! de nagy lesz a ráhatás a pókokra, apró madarakra, s az európában előforduló valamennyi itt maradt fillangóra is. a fillangóról csupán annyit kell tudni, hogy majdnem olyan, mint a pillangó, és képes táplálni a dongókat. na nem ingyen, de hitelbe! a demokrata dongó röpdösése tulajdonképpen azt a célt szolgálta, hogy csalija legyen a fillangónak. itt maradt fillangó nélkül az élet szinte elviselhetetlen volt a rovarvilágban. a köznyelv le is rövidítette a nevet, s nemes egyszerűséggel azt mondta imf, vagyis: itt maradt fillangók! nohát, az imf nem szerette, ha lenézik, becsapják, kiutálják, megutálják, csak a hasznot szerette. mindig oda ment, ahol elszaporodtak a populista pondrók, és egyéb rovarok. ott ugyanis eredményesen tudott kizsákmányolni, hiszen a már egyébként is leamortizált pondrókat, dongókat nem volt nehéz dirigálni. s ezt jól tudta a demokratikus dongó is. így hát repülés közben elhatározta, hogy valamilyen bosszantó dolgot fog okozni a populista pondrónak. már évek óta röpdösött fel és alá, amikor végre megszületett nagyon piciny demokratikus agyában az elhatározás. mivel úgy sincs demokrácia, megalakítja a dongók demokratikus ligáját. tömörülni kell! összefogás nélkül a nagy puffadt küllemű populista pondróval nem tudja felvenni a harcot. vesztesként meg mit ér a demokrácia? egyébként is mit ér az, ami nincs is? ezért hát, megpróbálja elhitetni a populista pondróval, hogy nem is populista, csak szimplán degenerált. ez pedig mindenkinek jól jönne: az imf legyintene egyet, és azt mondaná, adjunk ezeknek a szegény ördögöknek, mert nekik is meg kell valamiből élni. tegyük boldoggá a lelki szegényeket, némi szarból süssünk nekik kalácsot. a pondró társadalom ezek után még jobban istenítené a populista pondrót, aki ugyebár már nem is lenne populista, csak szimplán hülye. de hát, hogy is venné észre a hülye a hűjéről, hogy hülye?